Politikusokban és politikai közírókban időről időre felmerül a gondolat, hogy- természetesen nekik nem tetsző választási eredmények esetén- talán mégsem helyes az általános, titkos választójog. Hiszen vannak polgárok, akik egyszerűen nem értik meg, hogyan kellene helyesen szavazni és képesek a voksukat a nem megfelelő erőre adni. Emlékezetes Bayer Zsolt őrjöngése a panelprolik kapcsán, szokásos stílusában hörögte, hogy az nem lehet, hogy a pesti panelprolik fosszák meg a szeretett vezérét a hatalomtól. Ezzel a gondolatmenettel- ha ezt annak lehet nevezni- a fideszes elitnek és szavazótábornak persze semmi gondja nem volt.

A minap viszont előtört belőlük a meggyőződéses demokrata. Egy momentumos politikus, bizonyos nemjuteszembeanevedenemisbaj, szintén megtalálta a bűnbakot: a vidéken élő, nyugdíjas. Ő az oka a trumpizmusnak, a brexitnek, a lengyel választási eredménynek és Orbánnak. A fiatalember persze nem venné el a szavazójogot a rosszul szavazó nyugdíjastól, mindössze szerény javaslatban ösztönözné az idős polgártársat, hogy ha úgy érzi nem jól szavazna, például máshogy, mint az unokái, akkor inkább ne szavazzon. Vicces és egyben abszurd gondolat. Felismerem, hogy hülye vagyok, de mivel erre rájöttem, nem is vagyok olyan hülye, így inkább nem szavazok.

Mielőtt kapásból lehülyéznénk a momentumos tagot, próbáljuk meg kicsit komolyan venni a javaslatot és fejtsük ki, mi a baj vele.

Hát sok minden. Először is, egy olyan szavazóréteget kér meg a távolmaradásra, mely az élete nagyobb részében a diktatúra miatt nem élhetett a szavazójogával, tehát korlátozva voltak a jogai. És most végre szavazhat.

Másodszor, axiómának veszi, hogy a nyugdíjas már nem tervezhet, ő már csak az unokái jövője miatt szavazhat, így aztán értelmetlen is a szavazata. Természetesen ez marhaság, a nyugdíjasnak is lehet 4-8-12 éves terve, lehet víziója, aggódhat a nemzetért és a szabadságjogokért, nem feltétlenül a halál az egyetlen perspektívája.

Harmadszor, gond van a demokratikus érzékenységgel is. Demokráciában nem lehet rosszul szavazni, ha a többség a populizmusra szavaz, akkor populizmus lesz, ha a többség liberális, legyen liberalizmus. Nem osztályozunk, nem értékelünk, a demokrácia népuralmat jelent, a nép pedig mindig jól dönt, hiszen saját magáról dönt.

Az, persze, normális jelenség, hogy egy politikusnak nem tetszik a választási eredmény, ha nem ő nyer. Erre is van megoldás. Például megnézi, hogy mely rétegek nem szavaznak rá, odamegy és megpróbálja meggyőzni. Lehet, hogy sikerül, lehet, hogy nem. Persze, lehetne hosszan sorolni, hogy miért vérzik több sebből a javaslat, de a legnagyobb seb ez: minden pártban vannak futóbolondok, idióták. Ez kikerülhetetlen. A lényeg azonban az, hogy a párt vezetősége hogyan kezeli a helyzetet. Elhatárolódik-e, bocsánatot kér-e, lemondatja-e a kompromitálódott politikusát. Sajnos, úgy tűnik, hogy a Momentum vezetése nem kívánja kezelni a helyzetet, a pártelnök nem foglalkozik a történtekkel. Nagy hiba. Kétmillió nyugdíjast sikerült megsérteni.

Tavaly októberben nagyon hosszú idő után egy új koalíció vette át Baja irányítását a 13 éves Fidesz-uralom után. Nem kérdéses, kellett a változás, nagyon ráfért már a pofon a Fideszre, ugyanis a Fidesz egyik legfőbb ismérve, hogy pofátlanságban nem ismer határokat. Ha ők valahol hatalomra kerülnek, ott nincs határ, akkor nem csak úgy lopkodnak,  hanem visznek mindent, ami mozdítható, a médiát nem csak úgy átveszik, hanem silány, szájbarágós propagandává züllesztik. Nagy múlttal rendelkező lapokból gyártanak személyes portfóliót, szóval maguk körül mindent képesek porig rombolni. Az ellenzék őszi győzelme egyfajta fellélegzés volt. Persze, főként az ellenzéki és semleges polgárok számára, a fideszesek ugyanis azóta gyakorlatilag a permanens őrjöngés állapotában vannak. De erről később.

Kár tagadni, a várost átvevő koalíció párt- és személyi összetétele semmilyen szempontból nem optimális. A képviselők és a háttéremberek között vannak levitézlett kommunisták, megtért, vagy nem megtért jobbikosok és bukott fideszesek. Nyirati Klára polgármester nem rendelkezik politikai múlttal, ő mindenképpen tiszta, emellett ő személyesen nem korrumpálható. ami a hátrányára írható, az nem feltétlenül a politikai tapasztalat hiánya, az talán még pozitívum is, sokkal inkább az évtizedes politikai passzivitásból, illetve politika peremről figyeléséből következő ismerethiány.

Így nem meglepő, hogy az új városvezetés a működésének kezdete óta jópár maflást lekevert önmagának, hibák tömkelegét követte el. A kérdés, azonban, nem az, hogy hibázott-e a  vezetés, hanem az, hogy ezek tényleg katasztrofális hibák, vagy inkább csak a fideszes propaganda  hisztériakeltő gyűlölködése turbózza a hibákat kapitálissá. A válaszom: is-is, de nézzük sorban..

Kapitális hiba: az új testület első ülésének egyik fontos döntése volt, hogy megtiltotta a pártoknak a frakcióalapítási jogot, valamint eltörölte a napirend előtti felszólalás lehetőségét. Ez a demokrácia szempontjából óriási hiba volt: a napirend előtt felszólalásokat illetően egy 30 éves ellenzéki jogosítványról van szó, mely igen fontos szerepet tölt be a rendszer ellenőrzésének szempontjából. A megszüntetésének nem lehet oka az, hogy a korábbi fideszes többség visszaélt ezzel a jogosítvánnyal és ellenzék- ellenes tevékenységre használta ezt az intézményt. Ha egy autó elromlik, azt nem kidobjuk, hanem megjavítjuk. Ha egy demokratikus intézmény tönkre megy, azt nem kidobjuk, hanem helyre billentjük.

Piros pont: kifejezetten helyes eljárás volt a helyi sajtóorgánum, a Bácskai Napló becsületének visszaadása, valamint humánus lépés a főszerkesztő megtartása. Ma a Bácskai Napló újra egy politikától viszonylag mentes, informatív kiadvány, ma már nincs 25 különböző fotó a polgármesterről egyetlen lapszámban.

Kapitális hiba: úgy érzem, a Szentháromság tér körüli januári hercehurca mindenképpen a kapitális hibák csoportjába sorolandó, ellenzéki szimpatizánsként fájó volt látni, ami a tér körül kialakult. Hetente változó forgalmi rend, váltakozó helyen lezárt cikkelyek, nyílt, őrjöngésre és hisztériára alkalmas vita gerjesztése a fizetett parkolásról, sajnos, - sajnos ezek nem feltétlenül a polgárok békés egymás mellett élését szolgáló intézkedések voltak.

Kérdőjeles hiba: visszamondott projektet. Sajnos, a gazdasági kényszer miatt jópár projektet kényszerült a város visszamondani, nem lesz görpark, futópálya, kérdőjeles az uszoda. Sajnos, ezek kényszerek,ha egyszer valamira nincs forrás, azt nagyon nehéz megépíteni, márpedig tudjuk, hogy az önkormányzatok jövőre kevesebb pénzből fognak gazdálkodni, bármit is állít a kormánypárti propaganda. Talán a futópályára a kedélyek megnyugtatása végett mégis érdemes lett volna valamennyi pénzt átcsoportosítani.

Kapitális hiba: márciusban,a vészhelyzet alatt új vezetőt kapott a bajai piac. Ez eddig rendjén is van, egy városvezető nyugodtan változtathat személyi kérdésekben, ami a kulcspozíciókat illeti. A probléma az, hogy a változtatás alátámasztásaként megjelent egy írás egy impresszum nélküli lapban az előző vezetőről, benne rengeteg rágalom, vagy legalábbis jogilag nem bizonyított állítás. Márpedig a lap valami módon biztosan kötődik a helyi vezetéshez. A másik probléma, hogy az új vezető egy régi gárdista lett, akit ráadásul korábban el is ítélt a bíróság, miután a jogot megkerülve újraalakította a betiltott gárdát. Hát, erre nehéz bármit is mondani, legfeljebb annyit, hogy mi demokraták a "nemzeti radikálisokat" nem kinevezzük, hanem átnevelő táborba küldjük. Ez a lépés megmagyarázhatatlan.

Kicsi, de felturbózott hibák: ezek közé a fesztiválok tartoznak, halfőzés, dj fest, beerbq. A halfőzést már nem lehetett megtartani, a másik két fesztivál kapott engedélyt, de volt némi anomália és ez természetesen újabb őrjöngésre adott okot a fideszes verbális kommandónak.

Szóval tény és való, a városvezetés jó néhány bakit elkövetett, de azt kár tagadni, hogy ezek felturbózásában a Fidesz csatolmányainak óriási a szerepe. Melyek ezek a csatolmányok? Az egyik legolvasottabb a városvédő portál, mely egy önmagát nagyon lokálpatriótaként aposztrofáló kiadvány- sajnos van rá némi gyanú, hogy a város érdekei mellett magasabbrendű szempontokat is képvisel. Emellett van még néhány facebook-on terjedő impresszum nélküli vírus, srácok és fricska néven. Ezen médiumok működése pofonegyszerű. A választási bukta másnapján őrjöngő üzemmódba kapcsoltak, onnantól kezdve napi szinten jelentkeznek valamiféle lejárató anyaggal, melyek tartalmát teljesen mindegy, hogy hazugság, füllentés, vagy esetleg valamiféle részigazság köré csoportosulnak. A lényeg a harci láz fokozása, permanensen. Természetesen minden poszt alatt megjelennek a kommentharcosok. Nagyon sokszor az sem zavarja őket, ha két egymással teljesen ellentétes hír miatt cirkuszolnak. Hozzak erre példát? Hozok. Megesett, hogy azzal vádolták meg a polgármestert, hogy már februárban le akarta mondani a Halfesztivált, az őrjöngők természetesen beindultak, szitkozódtak. Pár nappal később már az volt a problémájuk, hogy a Halfőző fesztivál főszervezője havi 450 ezer forintos megbízást kapott a fesztivál szervezésért, persze ismét indult az őrjöngés. És bele sem gondoltak, hogy 2 mémmel arrébb még a fesztivál februári lefújása miatt emberkedtek.

Nagyszerű, tankönyvi példa a hisztériakeltésre a mi városunkat védő oldal. A cikkíró (k) többnyire amolyan pszeudo- uriemberi, bocsánatkérő üzemmódban kürtöli világgá a meg sem történt döntéseket, természetesen minden cikkbe beletuszkolva ugyanazokat a régi információkat és szófordulatokat, majd amikor kiderül, hogy olyan döntés nem született, legfeljebb az ellenkezője, akkor megünnepli magát, mint a nyomásgyakorlás éharcosát, aki meghátrálásra késztette a mindent tönkretevő gonosz polgit. Agymosó propaganda pszeudo- gentleman stílben. Na, persze, ez az orgánum alaposan ki van bélelve kormányhirdetésekkel, meg kell dolgoznia a pénzünkért.

Szóval, ami a bajai közhangulatot illeti, a kép igen csalóka, mert a valódit nem igazán tudjuk, a közösségi oldalakon kibontakozót viszont igencsak befolyásolja a Fidesz központjából irányított propagandasereg. E ponton azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy sajnos, a baloldal is elindította a hasonló színvonalon és elven működő kiadványait. Csak sejtjük, hogy kik lehetnek e lapok hátterében, pontosan nem tudjuk, de az biztos, hogy ezek a lapok legalább annyi kárt okoznak az ellenzéki oldalnak, mint az ellenoldaliak.

Szóval a helyzet nem rózsás. De talán nem teljesen reménytelen. Az első lépés az öngólok számának csökkentése kellene, hogy legyen, azután talán könnyebb lenne semlegesíteni az ellenfél támadóit.

Dobrev Klára felszólalását hallgatom éppen a parlament tegnapi üléséről. Emelkedett szavak, emelkedett gondolatok, szép, eu-komform nyelv. Pontos helyzetelemzés, ahogy ő maga fogalmaz, történelemkönyvi előadás. Kultúrált, okos beszéd, gyűlölködés mentes, korrekt elemzés. Közben a kormánypárti sorokból morgolódás, morajlás, közbekiabálások. Így első hallásra nem is nagyon érti az ember, hogy egy ilyen beszéd közben miért kell közbeordítozni, ez egy olyan beszéd, amit akár nyugodtan, csendben és higgadtan is végig lehetne hallgatni. Mégsem teszik. Hogy miért nem teszik, annak az oka rávilágít a magyar politika egyik legfontosabb attribútumára, lényegére, jellegzetességére. A magyar politika ugyanis kétosztatú. De nem elvek és eszmék, politikai irányzatok mentén oszlik ketté. Valami egész más jellegű ez a választóvonal. Úgy tűnik, itt bizony a lövészárok egyik felén a ráció, az intellektualizmus áll, a másik felén a zsigeri indulatok, a kocsmafíling a nagyotpofázás kultúrája. És ez az oka a morajlásnak. A tisztelt kormánypártiakat az érvelés, a másik puszta létezése irritálja. Talán van ebben egy komoly frusztráció is. Gondolkozzunk a fideszes honatya fejével egy pillanatra. Itt vagyok én, fideszes, kapom a tiszteletdíjamat, meg egyéb juttatásokat. Cserébe egyetlen dolgot várnak el tőlem, a hűséget. A lényeg, hogy ne legyen gondolatom, ne legyen véleményem, a feladatom annyi, hogy bemagoljam a kommunikációs paneleket és azt ha kell, szó szerint öblögessem. És most itt ülök a helyemen és itt áll ellőttem egy hölgy- ja, bocs, fideszes nyelvezetben ez nyilván sokkal alpáribban jelenik meg- és beszél. Saját szavai vannak, önálló gondolatai, szép, kerek egész mondatokban fogalmaz, talán még igaza is van. És én most dühös vagyok, mert erre nekem soha nem lesz lehetőségem. A frusztráció maximálisan érthető.

A választóvonal tehát a ráció és a düh között húzódik. Ez persze, és ez fontos megjegyzés, nem kormánypárti- ellenzéki választóvonal, sajnos, az ellenzéki oldalon is vannak olyanok, akik ezt a velejéig populista metódust követik.

Térjünk rá az ülésnap témájára. Ezt csak röviden írnám le, nem is ez igazából a lényeg. Dióhéjban: a parlament elfogadott egy határozatot, mely felszólítja a miniszterelnököt, hogy vétózza meg az EU költségvetését, amennyiben az nem függeszti fel a 7-es cikkely eljárásait, valamint a  pénzosztást jogállami feltételekhez kívánja kötni. Szuper, Orbán most már bátran cselekedhet, hiszen erre kapott felhatalmazást a fideszes többségű parlamenttől.

Hogy is történhetett ilyen? Nagyon egyszerű. Nyilván a fideszes Lófa Szilárd képviselőnek egyszer csak a frakcióülésen eszébe jutott, hogy jó lenne egy ilyen határozat, hiszen Orbánnak ez magától biztos nem jutna eszébe, győzzük meg hát a frakciót, fogadtassuk el, majd vigyük keresztül a Házon. Nehogy már ez a fránya miniszterelnök másként cselekedjen. Így történt nyilván, ez a dolgok rendje. Vagy mégsem? Lehet, hogy fordítva volt? Nézzünk egy másik opciót. Lehet, hogy Habony kitalálta, hogy kommunikációs szempontból szuper lenne egy ilyen határozat. Jól mutat a hírekben. És Orbánnak tetszett az ötlet. Jujj de jó, nosza, vegyük rá a frakciót, hogy a parlementen vigyen keresztül egy határozatot, ami felszólít engem, hogy vétózzak a EU-ban. Milyen demokratikus, de jó ötlet! Meg is van a megoldás, megmondjuk a frakciónak, hogy mire szólítson fel engem, én meg majd szót fogadok nekik. Vagy nem, ha a politikai helyzet olyan lesz, de ahhoz már semmi közük. Nincs ebben semmi újdonság, láttunk már ilyet, tipikus orbáni húzás. Amikor kitalálta, hogy visszaveszi a Fidesz elnöki székét, akkor felkérte a kedvenc értelmiségijeit, hogy kérjék fel, hogy vállalja. És vállalta. Amikor kitalálta, hogy Pál legyen a köztársasági elnök, akkor szintén a kedvenc talpnyalóit kérte fel, hogy kérjék fel Pált az indulásra. Így megy ez.. Fideszes körökben mindennek a lényege az őszinteség, az egyenesség, a tiszta,  beszéd. És ez a magyar szavazók nagyjából felének tetszik, értékelik a gesztust. Lehet, hogy a leváltása is majd így fog működni? Amikor már nyugdíjba vonulna, akkor felkéri tiszteletteljesen a magyar népet, hogy legyen szíves őt megkérni arra, hogy vonuljon vissza a politikától? Elképzelhető. Bármi elképzelhető…

Megint felcsillan a remény az örökké felcsillanó ballib szemekben: majd jönnek a németek! Jönnek a németek és helyreteszik, seggbebillentik kicsit a mi Orbánunkat, jól oda csapnak és elmondják neki, hogy koma, ez nem jogállam. A naivitás sosem szűnik. Angela Merkel az EU soros elnökségét betöltő Németország feje, így hát a világ legtermészetesebb dolga, hogy szépen leülteti Orbánt és a fejére koppint és megmondja neki, hogy tessék már betartani a jogállami normákat, mert nagy baj lesz ám.

Na de melyek is azok az unásig ismételt jogállami normák, melyeket Orbán nem tart be? Mindenki tudja, álmából is felkeltve, hogy pl médiatörvény. Csak fideszes médiatestület gondoskodik arról, hogy az állami média fideszes érdekeket szolgáljon. Évi 80 mrd forintból, jövőre 100 mrd-ból gazdálkodik a köztévé, M1, M2. M3. M4, M5, Duna, Duna world, stb, megannyi csatorna, mely kizárólag kormánypropagandában utazik. Közben zajlik a független médiumok kivéreztetése, állami felvásárlása, becsatornázása a kormányzati médiaholdingba. Mert van ám olyan is, úgy hívják, KESMA. Mindenki tudja, hogy működik az Ügyészség, mindenki tudja, az Unio-ból érkező több, mint 10 ezer mrd fideszes oligarchák zsebében landolt.

Tudja ezt az EU is, tudja ezt Merkel is. És nem tesznek semmit. Jó, persze néha vitatkoznak egy jót a magyar helyzetről Brüsszelben, van ilyen, olyan jelentés, ejnye-bejnye, stb. Van felfüggesztett néppárti tagság. Mindez azonban nem ér semmit. Az Orbán-kormányt kizárólag a pénzen keresztül lehetne megfogni. Ha Brüsszelből kevesebb pénzt kapna a magyar állam, az húsbavágó lenne, tudjuk, mit jelentett a magyar gazdaságnak az elmúlt 10 évben az eu-s pénzeső. Ilyen döntés azonban nem lesz. Több okból kifolyólag. egyrészt, mert ezek a hatalmas pénzek fejlesztési pénzek, az EU pedig az alapján dönt ezekről a pénzekről, hogy hol milyen fejlesztendő területek vannak. ez a pénz az országé, az ország régióinak ítélik meg. Nem a kormánynak. A kormányon csak keresztül fut, mint tudjuk, igen célzottan.

A másik ok prózaibb: a helyzet az, hogy Angela Merkel leszarja a magyar jogállamot, némiképp joggal. Neki másra nincs szüksége, elég egy viszonylag stabil államocska Európa közepén, mely babusgatja, támogatja a német a tökét, a multikat. Ideális állapot. a magyar jogállam az Unio döntéshozóit abszolút nem érdekli. Végülis jogos: miért a német kormánynak kellene kívülről orvosolnia a magyar demokratikus deficitet? Orvosolja inkább a magyar nép! Ja, hát a magyar nép úgy orvosolja, hogy a választók több, mint felének tökéletesen megfelel a magyar jogállam, úgy, ahogy van. Az emberek 55 % -a fidesz-szavazó. Hát akkor miről beszélünk. Baj van a jogálammal? Igen? Zavarja ez a magyarokat? Nem. Hát akkor bennünket miért zavarjon? Hosszú távon lehet ez káros az Unio-ra? Ugyan, melyik politikust érdekli a hosszú táv? Ma már nincsenek olyanok. Tehát meg lehet szépen nyugodni, az EU újabb soros elnöksége alatt a magyar jogállam diadalmenete folytatódik.

Fodor Gábor egykori liberális politikus- ez fontos kitétel, ugyanis ő 30 éven keresztül végig liberális politikus volt, nem cserélt nézetet- hosszabb hallgatás után interjút adott a Magyar Nemzet nevű kormánypárti propaganda- kiadványnak, kiváltva ezzel haragot és gyűlöletet az ellenzéki oldalon. „Orbán csicskája” lett, feltűnősködik, megvette a Fidesz- sok ilyen nagyívű értékelés szerepelt, elítélte őt a bajai baloldali moslékkiadvány és elítélte a neves bajai polihisztor, a liberális sajtó. Durva dolgot mondott ám Fodor, egyenesen azt állította, hogy az Orbán rendszer nem diktatúra, kicsit bírálta Karácsony Gergelyt. És hosszan védte a liberalizmust, mondjuk ez utóbbi senkit sem érdekel. A reakciók mindenesetre nagyszerűen rávilágítottak arra, miért is esélytelen a baloldal arra, hogy valaha is ebben a konstellációjában kormányt váltson. Azért esélytelen, mert szektásan, bolsevik módon gondolkodik, ugyanazt a szellemiséget képviseli, amit a Fidesz, ugyanúgy ellenséget keres és talál. Néhány hónappal ezelőtt nagyjából ugyanezt tették Lovasi Andrással, mert merészelt kiállni a fidesz győri polgármesterjelöltje mellett, mondván, hogy személyesen ismeri és kedveli. No, az ellenzéki univerzumban ilyet sem szabad. És úgy sem szabad viselkedni, hogy Fodor, nem szabad nem diktatúrának nevezni a rendszert, hiszen aki szerint a rendszer nem diktatúra, az nyilván behódolt, becsicskult, megvették. A politikai finomságok ne zavarjanak senkit. Hogy elemzők tucatjai vannak, akik nem tartják a rendszert diktatúrának, hogy a diktatúrában többnyire vér folyik, hogy egy diktatúrában elég ritkán- soha sem- győz ellenzéki jelölt mondjuk önkormányzati választásokon, az inkább ne zavarjon senkit. Ez itt véres diktatúra és punktum. Majd mi, baloldaliak, eldöntjük, hogy neked mit kell gondolnod, milyen fogalmakat kell használnod. Te csak ne gondolkodj. Állj be a sorba és csak azon dolgozz, hogy a DK-s, Momentumos, mszp-s, Jobbikos konglomerátum győzhessen. A neves bajai önjelölt persze visszakozott, kiderült, hogy neki Fodor mondandójával egyébként nincs is gondja, tulajdonképpen szerinte sem diktatúra a rendszer, ám az eredendő bűn ott fogant, hogy Fodor vette magának a bátorságot és nyilatkozott. Nem lett volna szabad neki- miért is? No, ezt nem értettem. Vagyis megpróbáltam megérteni. Azért, mert visszavonult, azért, mert rendkívüli helyzet van, azért, mert ez egy kormánypárti lap és ez így összességében sok. Persze, tette hozzá, Fodornak joga van nyilatkozni. de hát akkor mégis hol a hiba- kérdezhetnénk a neves bajait, mire azt válaszolja, hogy Fodor nem gondolt a következményekre.

Nos, az lehet, hogy nem gondolt, mivel viszonylag naív ember, így nyilván nem számított arra, hogy neki fog esni a lberális média, csak mert elmondja az egyébként elemzői körökben teljesen szalonképes, ám az ellenzéki térfélen nem túl trendi véleményét.

Ebből a perspektívából teljesen lényegtelen, hogy az interjúban igen hosszan védte liberalizmust, azt a liberalizmust, ami a fidesz-táborban már vagy 2 évtizede szitokszó. Ez nem lényeges, a lényeges az, hogy nem volt hajlandó a rendszert diktatúrának nevezni . és hát ha nem, akkor az csak azért lehet, mert behódolt. Innentől kezdve a diagnózis készen áll: Fodor mentegeti régi barátját, Orbánt, nyilván alamizsnáért. Mert neki pont erre van szüksége, valamint a NER- nek is pont a liberalizmusról értekező Fodorra van szüksége.

Ezek után adódik a kérdés: én most jelen írásomban mentegetem Fodort? Próbálom őt a megérdemeltnél jobb színben feltüntetni? Nem hinném. Alapos, kiforrott véleményem van Fodorról. Ő az elszalasztott lehetőségek embere. Pályája csúcspontján nem volt mersze a Fidesz élére állni, tulajdonképpen a párt legnépszerűbb politikusaként küzdelem nélkül adta át a pártot. Persze, a kasszakulcs akkor még nem nála volt, de azért próbálkozhatott volna. Egy idő után az SZDSZ-ben is a belső ellenzékhez tartozott, közismert lustasága okán ott is csak akkor ambicionálta a pártelnöki pozíciót, amikor már késő volt. Amit 2010 után csinált, az pedig a merő értelmetlenség. Kétszer volt miniszter, egyszer nem túl nagy sikerrel oktatási, később elismert környezetvédelmi, talán ez utóbbiból is kicsit többet profitálhatott volna. Teljesen értelmetlen volt pártot alapítani, akkor gründolta a liberális pártját, amikor a liberális szavazók már rég becsatornázódtak valahova.

Lehet sorolni a hibáit a végtelenségig. De akkor azt is hozzá kell tenni e röpke elemzéshez: a 30 éves pályafutása során egyetlen nyilatkozata, momentuma sem volt, amikor is szembe ment volna a saját elveivel, hatalmi pozícióban egyetlen olyan eset sem volt, amikor korrupciós ügybe keveredett volna. Igazi balfasz volt, tehát, a mai politikusok szemszögéből. Jó lenne, ha lenne még néhány ilyen balfaszunk a politikában.

Bélus

Két hír kapcsán került egymás mellé ez a kér főváros. Két hír és két politikus kapcsán. Persze, álljon egészen távol a cikk szerzőjétől, azaz tőlem az általánosítás, lehet, hogy csak két különböző emberről, karakterről van szó. De lehet, hogy nem. Mi van akkor, ha nem? Mi van akkor, ha az ügy messzebbre mutat és rávilágít egy attitűdre, egy szellemiségre. Ha nem csak két szerencsétlen csávóról van szó, akkor a két ügy bizonyos mértékben tökéletesen rávilágít két politikai berendezkedés erkölcsi és kulturális különbségeire. Pár nappal ezelőtt Szöul főpolgármestere eltűnt. A rendőrség több napig kereste, majd a közeli erdőben holtan találták. Öngyilkos lett. Állítólag zaklatási ügybe keveredett, ami kitudódott valami módon. Innentől kezdve több kimenetele is lehetett volna a történteknek. Például tagad, például a politikai kapcsolatait is felhasználva megpróbál valahogy tisztára mosakodni. Megpróbálja megúszni. Vagy beleállhatott volna az ügybe, bevallhatta volna, amit elkövetett, kérhetett volna bocsánatot, lemondhatott volna, mehetett volna esetleg dutyiba. Egyik utat sem választotta, inkább öngyilkos lett. Hogy ez követendő példa-e, azt nem tudom, én még senkit nem zaklattam, nem is fogok. Egy dolog biztos: a polgármester öngyilkosságában közrejátszott egy olyan tényező, a SZÉGYEN, amelyet úgy látszik, Szöultól párezer kilóméterre, Budapesten hírből sem ismernek.

Ugyanis.

Egy bizonyos Kaleta Gábor nem lett öngyilkos. És nem állt ki nyilvánosan, vállalva a tettét és a kellemetlen következményeket. Ellenben, miután fény derült arra, hogy egy bűnszervezet tagjaként, a dark web segítségével 19000 pedofil képen élvezkedett, a magyar külügy csendben hazacsempészte, majd az ügyészség javaslatára majdhogynem felmentést kapott. Zsebpénznyi büntetést kell fizetnie, dutyiba nem megy. Ennyi a bünti pedofil képekre való éveken keresztül történő recskázásért. És nincs szégyenérzet. A csávó ugyanis fellebez, szerinte szigorú az ítélet. És eközben mit tesz a miniszterelnök, a kormánypárti sajtó és lakájsereg? Ordítoznak, üvöltenek, hogy túl enyhe az ítélet, majd legközelebb nem így lesz, a következő marokharcos majd példás büntetést kap. Mégegyszer: a büntetést az ügyészség javasolta. A törvényeket a fideszes parlament hozza 10 éve. A legfőbb ügyész Orbán zsebcicája, aki azért van ott, hogy minden szennyesből tisztára mossa a csapatot. És most Orbán az ügyészségre mutogat, mondván, ő nem ért egyet az ítélettel. Nem bizony. Csak éppen mindenki a tenyeréből eszik, aki ebben az ügyben kicsit is érintett volt Orbán ma úgy viselkedett, mint pofátlan diák, aki beszellent az osztályterembe, majd szörnyűlködik azon, hogy milyen büdös van. De a pofátlan diák legalább nem kerül több száz milliárd forintnyi közpénzbe.

Helyi ügyek

Rendőrség, zöldségek

Nagyjából egy héttel ezelőtt érkezett a nem túl jelentős, ám diadalittas hír a bajai önkormányzat üléséről. A testület egyhangúlag- és ez óriási szó, irányítók és ellenzékiek egyaránt- megszavazták az ezután építendő rendőrségi épület új helyét. A hely a Türr emlékműhöz, az úgynevezett galagonyáshoz közeli nagy zöld, füves terület. Halleluja, mindenki egyetértett, vita nem volt, öröm, boldogság, harmónia, szeretet.

 Majd robbant a bomba, alig egy nap elteltével. A facebook közvélemény-alakító része, az aktív kommentelők rendkívüli módon felháborodtak, hiszen ez egy nagy, zöld egybefüggő terület. Fokozta a háborgás lendületét, hogy az elégedetlenkedők élére állt egy képviselő, aki történetesen a várost irányító koalíció tagja. Ezután egy másik frakció is heveny kampányba kezdett, Nyirati Klára polgármester pedig az elmúlt napokban többféle álláspontot is képviselt- no ez sem túl szerencsés.

És akkor mondjuk ki a lényeget: ez egy olyan zsákutca, amit bizony nagyon sokan nem ismertek fel, így lazán belegyalogoltak. A projekt még az előző városvezetés idején indult, ők jelölték ki a helyet, ők vásárolták meg a telket a kormány, tehát a finanszírozó jóváhagyásával. A mostani városvezetésnek túl sok alternatív megoldása nem nagyon lehetett, hiszen, mint azt informális csatornákon Zsigóbigó államtitkár jelezte, a kormány kizárólag ezt a helyszínt hajlandó támogatni, az épület máshol nem lehet. Így a koalíciónak szembe kellett nézni a ténnyel: ha megtorpedózzák a helyszínt, esetleg az épület nem épül meg, a rendőrség marad a jelenlegi enyhén okádék épületben, a polgármester pedig benevezhet a történelem legtöbb beruházását elkaszáló politikus szerepére. Ebből kifolyólag más lehetőség akkor nem nagyon látszott, megszavazták a helyszínt. És hogy ez miért zsákutca? Ismeritek Hararit, a sztártörténészt? Az ő tétele szerint- és bizony jómagam is meggyőződtem arról, hogy a tétel igaz- egy nagyobb közösséget, céget, várost, országot csak szimbolikus ügyekkel, jelképekkel lehet hosszútávon fenntartani. Nem pénzzel, nem erőszakkal, nem egyébb módszerekkel, hanem jelképes ügyekkel, melyekkel a nép érzelmileg azonosul. Márpedig a Sikeres Baja jelöltjeként választást nyert polgármesterasszony egyik legfőbb üzenete a zöld Baja megteremtése volt. Ez egy egyértelmű, trendi, szép üzenet, sokan azonosultak vele. És ebbe taperolt bele a rendőrségi ötlet 

terve, így vált ez politikai értelemben szimbolikus kérdéssé: ha én zöld politikus vagyok, akkor nem építek be egy zöld területet, akkor megpróbálok más megoldást keresni, egyeztetni, stb. Mert zöld vagyok, no compromise.

 Tetézte a bajt Klára következő bejelentkezése, melyben továbbra is a helyszín mellett érvelt, a zöldeket pedig lázítónak nevezte- katasztrófa, felpisálunk és aláállunk- szindróma. Na, ilyet nem lehet. A lavinát azonban már megállítani nem lehet, gyakorlatilag a testület fele aláírást gyűjt, a másik, fideszes fele pedig éppen kér egy kávét. Boldogan nézik, ahogy a koalíció szétveri magát, az ügynek jó kimenetele már nem igazán lehet: Zsigó ragaszkodni fog az eredeti tervhez, nem fog hozzájárulni, hogy máshol épüljön fel az épület, így ha nem valósul meg, az a bajai koalíció szempontjából tragédia, akkor olyan látszat keletkezik, hogy megtorpedózták egy teljes mértékben állami forrásokból épülő rendőrségi épület felépítését, a rendőrség maradhat az okádék helyen- meglesz a gyümölcsöző együttműködés záloga. Vagy a koalíciós pártok visszalépnek, felépül az épület az eredeti helyen, a pártok meg jól arcul köpték magukat- megszavazták, ellenezték, elfogadták, ki tudja ezt követni. A zöldségeket meg dobhatjuk a kukába, ennyit a zöld Bajáról, viszlát természetvédelem, a polgármesterasszony elveszíti az egyik legkomolyabb, talán egyetlen kommunikációs fegyverét, ott fog ácsorogni pucér popóval a politikai óceán egyik viharvert, Sikeres Baja nevű szigetecskéjén tök egyedül.

 Talán egyetlen szerencsés kimenetele lehetne az ügynek: ha annyi aláírás gyűlne össze, akkora tömeges ellenkezést sikerülni összefabrikálni az eredeti terv ellen, amelyre nyugodtan lehetne mondani, hogy ezt a tervet a bajaiak utasítják el, ha Zsigó nem nem támogatja a változást, akkor a bajaiakkal kerül szembe. De ehhez nem 100 aláírás kell és nem 500, de nem is 1000. Hanem legalább 10000, valamint tüntetések, demonstrációk, látványos akciók. A magyar történelmet ismerve majdnem biztosak lehetünk abban, hogy ilyen nem lesz. Szóval az én tippem, ami a koalíció további sorsát illeti: vesszőfutás reloaded.

És a fideszesek kérnek még egy kávét. Habbal.