Látszólag minden rendben, az ellenzéki pártok döntöttek, összefogás lesz. másnak nincs is értelme, maga a választási rendszer kényszerítette ki, hogy az ellenzéki pártok közösen induljanak, az önálló indulásnak olyan kellemetlen következményei lehetnének, hogy a parlamenti küszöböt megugró ellenzéki párt a támogatottságánál jóval kevesebb mandátummal rendelkezne. Az okokat nem kell részletezni, mindenki tudja, egyforduló, győzteskompenzáció. a közvélemény-kutatások szerint nem is teljesen lehetetlen a kormányváltás, az ellenzéki lista talán még népszerűbb is, mint a Fidesz.

No, eddig Tündérkert.

A realitás pedig az, hogy kormányváltás itt nem lesz. Nem azért, mintha Magyarország több, mint fele nem szeretné, sokkal inkább mert az ellenzéki pártok nem szeretnék. És ez érthető is. Marha macerás dolog lenne. Először is koalíciós megállapodást kellene kötni, most nem számolom meg, talán hat pártnak kellene megállapodni, tárcák, programok, pozíciók, Audik, Superbek, bizony, nem egyszerű dolog ez. És akkor még ott vannak az aknák. Lenne egy hatpárti koalíció, hozzá egy lecsupaszított állam, széthordott felsőoktatás, bebetonozott médiatestület, fideszes oligarchák által működtetett gazdaság, stb. Költségvetési tanács, mely megvétózhatja a költségvetést, fideszes vezetők minden intézmény élén, valamint fideszes kézben az energiaszolgáltatók. Szóval egy új kormánynak brutál nehéz dolga és gigakevés lehetősége lenne, amellett persze, hogy leginkább önmagával kellene megküzdenie. Focis hasonlattal élve az új kormány lehetőségei olyanok lennének, mintha Neymar az összes hátvéd kicselezése után az üres kapu előtt azzal szembesülne, hogy utolsó emberként Di Maria leszereli, majd közös erővel lőnének egy hatalmas kapufát. És ez még a pozitív opció. Ja, bocsánat, nem focidrukkerek miatt le kell írnom, mindketten a PSG focistái. Persze, jó, ha tudjuk az ellenzéki pártok teljesen tisztában vannak a lehetetlen küldetésükkel. Nem is nagyon erőltetik. Nagyjából ez az oka, hogy inkább egymással vannak elfoglalva, dk-s kamuoldal jön elő a momentum leleplezésével, Fegyőr wamzert keres az MSZP-ben, Márki- Zay mindenhol wamzert keres, az egész ellenzék pedig Fekete- Győr interjúján röhög- némiképp joggal. Jakab önmagát építi, ő akar lenni a legellenzékibb, mellesleg igen ügyesen torgyánkodik, nagyon hatásos, tényleg jól felépített karakter. Egy szó, mint száz, a következő választások tétje hatalmas: ki legyen az ellenzéki vezérbika? Nagyjából ennyi a tét, ezért izmoznak az ellenzékiek.

És közben itt várja a csodát egy átcseszett félország.