Viszlát, seggrepacsi!

Rendhagyó bejegyzés következik, abban a tekintetben, hogy az eddigi írásaimban legalább némiképp próbáltam elhitetni a kedves olvasóval és persze magammal, hogy valamelyest konyítok ahhoz, amiről írok. Próbáltam utána járni a részleteknek, no meg persze a magyar belpolitikát igen régóta, mintegy 30 éve figyelem, emellett, amennyire az időm engedte, próbáltam magam gazdaságilag és jogilag képezgetni. Ezúttal, viszont, az amerikai elnökválasztásról szeretnék néhány gondolatot leírni és hát bevallom, az ismereteim igen korlátozottak, ami annyit tesz, hogy időnként elolvasok egy egy Amerika-témájú cikket. De mivel ez mégis csak egy világpolitikailag jelentős esemény, csúnya lenne a blog, ha nem írnék egy sort sem. Tehát a helyzet úgy áll, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, Donald Trump pedig pakolhat. Ennek pedig, ugye, mi liberálisok hivatalból örülünk, hatalmas várakozásokkal tekintünk az új ciklus elé.

A kormánypártiak természetesen szomorúak, sőt, csalást kiáltanak, sőt, talán meg se fogják írni, hogy nem Trump nyert. A hazai liberálisok pedig boldogok, Fekete- Győr szerint végetért a rémálom, Donáth Anna szerint Biden győzelme visszatérés a normalitáshoz, esélyt kapunk a jogállamiságért folytatott harcunk megnyeréséhez.

No hát én, mint kontár, azt mondom, ez mind illúzió. Amikor Trump 4 éve nyert, nagyon sokan katasztrófát vizionáltak, összeomlást, új világrendet, stb. Valójában pedig nem történt semmi. Az USA nagyjából ugyanazt a politikát folytatta, a Kínával folytatott világgazdasági háború oldalfüggetlen, nyilván egy demokrata elnök ugyanezt tette volna, az USA külpolitikai szerepe nem nagyon változott. Amit nagyon fontos szerintem megjegyezni: Trump twitter- üzenetei nem az Egyesült Államok valódi politikáját jelenítik meg. Amerika tehát nem omlott össze, sőt, gazdaságilag talán még erősödött is. Ezért jegyezzük meg jól: Trump valójában nem bukott meg. Szoros küzdelemben veszített, de fontos tényező, hogy ehhez nagyban hozzájárult a koronavírus okozta káosz. Tulajdonképpen Trumpot a Biden-Covid duó győzte le.

Természetesen a magyar politikusok is túloznak, amikor a várakozásaikról beszélnek. Először is, Orbán hiába drukkolt már 2016-ban is Trump-nak, túl sok előnye nem származott Trump elnökségéből. Igen, volt egy Fehér Ház-i pofavizit. Az amerikai- magyar kereskedelmi kapcsolatok jól vannak, köszönik szépen, előtte is jól voltak. Az amerikaiak nem szóltak bele a magyar belpolitikába, Trump-ot ez egyáltalán nem érdekelte. A demokratákat talán jobban, no de a NER kiépülése alatt nagyrészt demokrata kormányzás volt, Obama volt az elnök és hát a NER ennek ellenére kiépült. Jól meg kell ugyanis jegyezni: a magyar antidemokratikus tendenciák elleni küzdelem nem az amerikaiak feladata, hanem a magyar választóké. Biden győzelmével nyilván lesz némi tiltakozás, lesznek jegyzékek, nyilatkozatok, melyek remek alkalmat teremtenek majd Szijjártó Péternek az emberkedésre, hogy jól beolvasson az amcsiknak. És nagyjából ennyi.

De hogy az írásnak némi pozitív kicsengése is legyen: Trump bukásával egy olyan elnök távozik, aki politikai szintre emelte a bunkóságot, aki nyilvánosan csapkodta nők fenekét, aki a saját lányával is randizna, aki egyébként is rendkívül lenézően beszél a nőkről, a kisebbségekről. Ha van valami, ami igazán számít Biden győzelmében, az ez: vereséget szenvedett az altesti suttyóság. Ez sem elhanyagolható.